Olyan elemir�ny�t� k�pess�g, mely felhatalmazza a haszn�l�j�t, hogy energi�ja seg�ts�g�vel manipul�lni tudja a vizet. A v�zmanipul�ci� tanulhat�, minden olyan szem�ly k�pes lehet r�, aki ezzel az affinit�ssal sz�letett, ezen k�v�l pedig a v�zi fajok (Nereid, Undine, Sahuagin, Kappa stb) eredend�en k�pesek haszn�lni, r�sze a faji erej�knek. Megk�l�nb�ztet�nk elemmanipul�ci�s szinteket (kezd�, halad�, mester) mely alapj�n a haszn�l� egyre jobban �s er�sebben tudja ir�ny�tani a vizet, melyet vagy a k�rnyezetb�l von el, vagy saj�t maga id�z.

V�zir�ny�t�s
V�zmanipul�ci�s alapk�pess�g, l�nyeg�ben a k�rnyezetben tal�lhat� nagyobb mennyis�g� vizet haszn�lja fel, �s energi�ja seg�ts�g�vel ir�ny�tja annak mozg�s�t �s sebess�g�t. Ebben az esetben nem id�z�dik a haszn�l�t�l plusz v�z, hanem azzal �l ami a k�zvetlen k�rnyezet�ben tal�lhat�, legyen az egy k�zeli t�, vagy a falban l�v� v�zvezet�kek.

Aqua gejz�r
A haszn�l�ja a k�rnyezetben tal�lhat� vizet haszn�lja fel, melybe k�zvetlen�l vezeti az energi�j�t, ami a k�v�nt pontokon er�s sug�rban, gejz�rszer�en t�r a magasba.

V�zid�z�s
Mester szint� v�zmanipul�ci�, melynek sor�n a haszn�l� nem a k�rnyezetb�l vonja el a vizet, hanem saj�t maga teremti azt, melyet azt�n sz�mtalan m�don felhaszn�lhat. Ez a k�pess�g v�zi fajokn�l eredend�en adott.

Dehidrat�l�s
Olyan k�pess�g, mely k�zvetlen�l a megt�madott c�lszem�lyb�l vonja ki a nedvess�get, ami verejt�k form�ban rohamosan kezd �r�lni az �ldozatb�l, a kinyert folyad�k pedig a v�zmanipul�tor kez�ben gy�lik �ssze. A folyamat eg�sz addig tart, m�g a c�lszem�lyben egy csepp nedvess�g sem marad, kisz�rad �s meghal.

Hidropumpa
A v�zmanipul�tor nagy er�ss�g� v�znyal�bot k�pes kil�ni a sz�j�b�l, mely el�g er�s ahhoz, hogy a c�lpontot mag�val sodorja.

V�z�gy�
A Hidropumpa vari�nsa, melyn�l a sz�jb�l kil�tt v�znyal�b keresztmetszete kisebb, �m s�r�s�ge, v�znyom�sa �s gyorsas�ga nagyobb. Ez�ltal a c�lpontot k�pes kereszt�llyukasztani ak�r egy Tibereza.

T�gr�n�t
A haszn�l�ja nagy mennyis�g� vizet pr�sel �ssze g�mb form�t alkotva. A t�mad�st ind�thatja sz�jb�l vagy k�zb�l is, ami a benne tal�lhat� hatalmas nyom�s hat�s�ra szab�lyszer�en robban, mikor c�lpontot �r, ak�r egy Tiberon.